A magyar élőzenei piac helyzete 2024-ben: kihívások és lehetőségek
Az élőzenei piac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt években, és 2024-re már meghaladta a COVID előtti szinteket. A Music Hungary Szövetség és a KPMG által készített legújabb tanulmány alapján a piac mérete 2023-ban megközelítőleg 69 milliárd forintra volt tehető, ami reálértéken 5%-os növekedést jelent a 2019-es állapothoz képest. Ugyanakkor a szektor szereplői komoly kihívásokkal néznek szembe, amelyek akadályozhatják a további fejlődést.

A piac szerkezete és a bevételek megoszlása
A kutatás szerint az élőzenei piac bevételeinek jelentős része a jegybevételekből származik, amelyek a teljes árbevétel átlagosan 41,5%-át teszik ki. A fellépők kapják a jegyekből származó bevételek legnagyobb hányadát (46%), míg a helyszínek, klubok, előadómenedzsment és jegyértékesítők egyenként 11-14%-ban részesülnek. Az egyéb szereplők, mint a promóterek és koncertszervezők, részesedése 10% alatt marad.
A jegyárak tekintetében a legjellemzőbb ársáv 2023-ban a 2 000 – 5 999 forint közötti kategória volt, bár a nagyobb rendezvények esetében a 20 000 – 24 999 forintos jegyárak sem voltak ritkák. A jegyárak 2019 és 2023 között átlagosan 42,1%-kal emelkedtek, ami nagyrészt az inflációs nyomásnak tudható be.
A növekedés akadályai: áfa, infláció és fizetőképes kereslet csökkenése
Bár a piac mutat bíztató tendenciákat, a növekedés előtt komoly akadályok állnak. A piaci szereplők szerint ez a három legnagyobb kihívás:
Magas áfateher – Magyarországon az élőzenei rendezvények jegyeire vonatkozó áfa 27%, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Bár a fesztiválokra csökkentett, 18%-os áfakulcs vonatkozik, az általánosan magas áfa visszafogja a jegyárak optimalizálását és a rendezvények látogatottságát.
Infláció – Az emelkedő költségek miatt a szervezők kénytelenek magasabb jegyárakat szabni, ami mérsékelheti a közönség vásárlási hajlandóságát.
Fizetőképes kereslet csökkenése – A fogyasztók egyre megfontoltabbak a szórakozással kapcsolatban, ami a jegyeladások visszaeséséhez vezethet.

Milyen hatása lehet egy áfacsökkentésnek?
A tanulmány szerint, ha az élőzenei rendezvények jegyárait érintő áfa csökkentésre kerülne, az események száma és színvonala emelkedhetne. Érdekesség, hogy a piaci szereplők nem tartják valószínűnek, hogy az áfacsökkentés eredményeképpen jelentősen csökkentenék a jegyárakat. Ehelyett inkább több és jobb minőségű esemény szervezésére fordítanák a megmaradt forrásokat.
Piaci koncentráció és befektetési trendek
A kutatás alapján az is elmondható, hogy a következő években a piacon a nagyobb szereplők kerülhetnek előnybe, míg a kisebb szervezetek nehézségekkel nézhetnek szembe. Egyre jellemzőbb a piaci koncentráció növekedése, ami azt jelenti, hogy a kisebb rendezvényszervezők és klubok aránya csökkenhet, míg a nagyobb befektetők dominánsabbá válhatnak. A válaszadók bizonytalannak látják a hazai és külföldi közönség alakulását, ami szintén kihívásokat rejthet magában.
Konklúzió
A magyar élőzenei piac a pandémia utáni időszakban sikeresen visszanyerte lendületét, de a fenntartható növekedéshez kedvezőbb szabályozási környezetre és stabil keresletre lenne szükség. Az áfacsökkentés lehetősége komoly vitát generálhat az iparágon belül, de a szervezők szerint nem közvetlen jegyárcsökkenést, hanem több és magasabb színvonalú eseményt eredményezne. A jövőben a piac nagyobb szereplőinek bővülhetnek a lehetőségei, míg a kisebb rendezvényszervezők számára a versenyhelyzet egyre kiélezettebbé válhat.
Hasonló cikkek

































































































































































































































































































