NFT-k: egy új világ küszöbén állunk?
A legtöbb zenésznek brutálisan nehéz pénzt keresni a streaming korszakban, főleg azután, hogy a koronavírus a koncertlehetőségeket is aláaknázta. Aggasztó, hogy a streamek 90%-a csupán az előadók felső 1%-ához jut el. Még egy olyan közepesen sikeres előadó is, mint Daniel Allan – akinek dalait 2020-ban több millióan játszották – csak havi néhány száz dollárt kap a streamelésért, ami miatt olyan munkákat kellett elvállalnia, mint más előadók zenéjének keverése és masterelése stb. És hogy hogyan jöttek a képbe a zenei NFT-k? A TIME magazin segítségével utána jártunk.
A zenei középosztály megalakulása
Az elmúlt időszakban Allan egy másik modell felé fordult, ami megteremtette számára az anyagi biztonságot és a kreatív szabadságot – megismerkedett az NFT-k világával. Míg a világjárvány alatt nagyrészt a négy fal között dolgozott, és nem tudott pénzt keresni élő koncertekkel, dalainak digitális másolatait NFT-ként – nem helyettesíthető tokenként – árulta darabonként több ezer dollárért. Ma már, ahogy ő mondja, keresetének 85%-a az NFT-kből származó bevételekből áll.
Zenészek százai követik Allant ebbe a világba. Összességében az NFT-s zenészeknek nem az a céljuk, hogy a slágerlisták élére kerüljenek, hanem a technológiai határok feszegetése, valamint megélhetés biztosítása a zeneipart évtizedek óta uraló lemezkiadó rendszeren kívül. „Nem hiszem, hogy ez a rendszer gazdag zenészeket teremt” – mondja Allan. „Inkább egy zenei középosztályt hoz létre."
Az idő majd eldönti, hogy a zenei NFT-k csupán a kriptopiac melléktermékei, vagy egy olyan releváns átalakító erő vívmánya, amely alapjaiban forgatja fel a zeneipart. Míg az optimisták egy új alkotói gazdaságról és művészi autonómiáról beszélnek, a szkeptikusok aggodalmaknak adnak hangot a hasznosság miatt, és hogy a zenei NFT-k jelenlegi modellje képes-e túlmutatni a a kriptokommunikációban erősen érintett zenészek egy csoportjánál?
Az viszont bizonyos, hogy a lehetőségek végtelenek, ha arról van szó, hogy mit lehet eladni NFT-ben. Például: koncerteken beszerezhető tárgyak, dalok közzétételi jogai, kiadatlan zenerészletek, digitális alkotások, archivált koncertfelvételek és még sok minden más…
Az NFT-k lekörözhetik a lemezkiadókat és a streaming óriásokat?
Ki költ több ezer dollárt olyan lemezekre, amelyek korábban 99 cent értékűek voltak az iTunes-on? A zenei NFT-k korai vásárlói közül sokan kripto-rajongók, akik anyagilag fektetnek bele magába a rendszerbe. Vásárlásaik egyszerre spekulatív eszközök és ideológiai kiállások. „Ahogyan te olyan műalkotásokat vásárolsz, amelyeket a lakásodba szeretnél kihelyezni, én is szeretném hallgatni ezt vagy azt a zenét és élvezni – így más érzés birtokolni” – mondta Brett Shear, NFT-gyűjtő, aki 45 NFT-dalt birtokol már. Ezekért több mint 40 ETH-t (jelenleg 177 000 dollár) fizetett. „Örülök, hogy pénzt adhatok olyan előadóknak, akiknek hiszek az elképzeléseiben – és ezen felül úgy gondolom, hogy a zenei NFT-k sokkal értékesebbek lesznek a jövőben.” – vallja a gyűjtő.
Egyes művészek példátlanul sok pénzt szednek össze az NFT-rajongóktól: a chicagói rapper, Ibn Inglor például 92 000 dollárt gyűjtött össze azzal, hogy különféle dolgokat értékesített számukra – köztük a következő albuma jogdíjainak egy részét – NFT-ként. De sok zenész számára ugyanilyen fontos az elhivatott rajongótáborral való kapcsolatépítés a Discordon (az NFT- és kriptorajongók kedvelt platformján). Allan például napi 6-8 órát tölt a rajongóival a Discordon. Mivel sokan vásároltak tőle, rajongói érzelmileg és anyagilag is befektetnek a sikerébe. Ő pedig a következő projektjéhez még inkább le akarja bontani a falat művész és rajongó között. „Azt akarom mondani nekik, hogy íme 20 demó, készítsünk együtt egy EP-t” – tette hozzá.
A közösség és az infrastruktúra kiépítése során Allan és mások az NFT-ket a nagy zenei kiadók jelenlegi rendszerének életképes alternatívájának tekintik. A kiadók már régóta a zeneipar bástyái, hiszen készpénzt, mentorálást, tömeges terjesztést és különféle karrierstratégiákat biztosítanak az előadóknak. De cserébe általában átvállalják a kreatív irányítást és birtokolják a jogokat, lehetővé téve számukra az adott zene felhasználását – örökre. Az NFT-hívő zenészek úgy vélik, hogy egy olyan új modell, mint a Catalog (NFT piactér), képes lehet pénzügyi stabilitást, kreatív szabadságot és közösséget biztosítani az alkotóknak.
Haleek Maul is hisz az NFT-k erejében, miután a zeneiparban eltöltött egy évtized tükrében kiábrándult a kiadók uralmából. „Nagyfokú volt a manipuláció, és nem vettem kellően figyelembe a tágabb művészi látásmódomat” – nyilatkozta a szakember. A múlt hónapban Maul 4 dalt adott el NFT-ként 56 ETH-ért (most 261 000 dollár). Maulnak virágzó Discordja is van, és az NFT-eladásokból származó pénzösszegeket egy zenei és művészeti stúdió felépítésére használja fel Barbadoson. „Korábban a rajongótáborod nem tudott beleszólni a kiadásba. De most mindannyian együtt vagyunk a kiadó” – vallja.
Egy újabb példát említve, Latashá, egy Los Angelesben élő zenész, aki több mint 50 zenei és multimédiás NFT-t adott el, azt mondja, hogy a kiadók képessége, hogy az alapoktól kezdve tehetségeket neveljenek, már az NFT-k megjelenése előtt hanyatlóban volt. „Évek óta nem léptem kapcsolatba olyan kiadóval, amely teljes mértékben a zenészekért volt, az ő fejlődésükkel foglalkozott” – mondja. „A művészeknek olyan platformokon kellett előbb népszerűséget szerezniük dalaikkal (vagy bármi mással), mint az Instagram, a TikTok vagy a Twitter, mielőtt egy kiadó egyáltalán rájuk nézett volna. Fontosnak tartom, hogy a zenészek gondoljanak az autonómiájukra is.”
Ahogy az egyes alkotók különböző ökoszisztémákat építenek maguk köré, az együttműködési erőfeszítések is egyre nagyobb lendületet kapnak. A Songcamp, a márciusban alapított kollektíva több tucat, korábban egymással kapcsolatban nem álló dalszerző számára biztosított dalszerzői táborokat. Az ezeken készült új alkotások több ezer dollárért kelnek el a Catalogon.
A nagy iparági szereplők is szeretnék kivenni a részüket az NFT-kből, remélve, hogy nem maradnak le. A Warner Music Group partneri kapcsolatban áll a Genies-szel, egy digitális avatarokat és hordozható eszközöket gyártó céggel, de az Universal Music Group is tett már lépéseket a tokenvilág meghódítására.
Jelenleg a legnagyobb piac a Nifty Gateway nevű platform az NFT-k világában. A legnevesebb ügyfelei közé tartozik a The Weeknd, Zedd és Halsey.
Említésre méltó még az Origin Protocol (amit 3LAU, Lupe Fiasco és Ryan Tedder is választott), vagy olyan kisebb platformok, mint a Crypto.com, a SuperRare, az OpenSea, a Foundation vagy a Zora.
Gyerekcipőben járó technológia
Az NFT-rekordok valószínűleg soha nem fogják helyettesíteni a streaming szolgáltatókat és azok egyszerű használhatóságát. (A 2018-ban épült Audius kriptográfiai streaming platformnak körülbelül 7 millió havi aktív felhasználója van, szemben a Spotify 381 milliójával.) Nem beszélve arról, hogy a zenei NFT terület sokak számára komoly belépési korlátokkal rendelkezik: előnyben részesíti azokat az előadókat, akik a technológiában jártasak, extrovertáltak és képesek folyamatosan online lenni, tartalmakat készíteni.
És egyelőre az NFT-k célja inkább fogalmi, mint funkcionális. Nem úgy kell elképzelni, hogy Martin Shkreli megvásárolhatja a Wu-Tang Clan Once Upon a Time in Shaolin című művének egyetlen példányát. Mások is hallgathatják a dalt, sőt bármit hallgathat bárki. A legtöbb esetben a vásárlók nem veszik meg a felvétel vagy kompozíció tényleges jogait, ami azt jelenti, hogy többnyire „virtuális kérkedésért” és olyan előadók támogatásáért fizetnek, akikről úgy érzik, hogy a hagyományos rendszer alulértékeli őket.
Mat Dryhurst, aki a digitális zene élvonalába tartozó projekteken dolgozik – beleértve az AI-t is – szkeptikus az NFT-k zenei téren való elterjedésének módját illetően. „Nem vagyok 100%-ig meggyőződve arról, hogy a gyűjthető tárgyak mechanizmusa tökéletesen illeszkedik egy kriptozenei ökoszisztémához” – mondja. „Szeretnék olyan módokat látni az előadók támogatására az albumkészítési folyamatban, amely nem foglalja magában mindazokat, amiket a Web2 [az internet jelenlegi iterációja, ahogy a legtöbb ember ismeri] már lehetővé tett.
Dryhurstot jobban érdekli az, hogy hogyan használhatók fel az NFT-k és az NFT-hez hasonló technológiák olyan zenei kollektívák létrehozására, amelyek közösen birtokolhatnak egy fizikai koncertteret vagy hangstúdiót. „Számomra alapvetően a zene éltető eleme a lényeg, az, hogy helyet adunk az embereknek, ahol együtt zenélhetnek és élvezhetik a zenét” – mondja. „Az optimisták azon gondolkodnak, hogyan vehetjük át a virtuális térben – mint például egy Discord-csoportban – közös céllal rendelkező idegenek figyelmét, és hogyan koordináljuk őket terek vagy terek hálózatának támogatására a való életben.”
További sikerek a zenei NFT-k világában:
Jacques Greene és LuckyMe: LuckyMe jelenleg a kriptovalutában való közzétételi jogok blokkláncon keresztüli értékesítésének lehetőségeit kutatja,
3LAU: A blokklánc/kriptotechnológia hatalmas szószólója. 11,6 millió dolláros eladást hozott az Ultraviolet című, blokklánc-exkluzív album kiadásával.
DeadMau5: 2020 decemberében indította útjára első NFT-jét, amikor eladott egy videót a SuperRare-en keresztül, amely 49 777 dollárért kelt el.
Grimes: Grimes NFT projektje nagyjából 7 millió dollárt hozott a konyhára.
Akárhogy is, a zenei NFT-k máris megváltoztatták sok olyan zenész életét, akiknél az előző rendszer kudarcot vallott. „Úgy éreztem, hogy a karrierem egy része csak egy bizonyos típusú zenéről szólt, amit muszáj volt csinálnom – és néha nem igazán kapcsolódtam hozzá” – vallotta be Daniel Allan. „Úgy érzem, hogy az NFT-k és általában a Web 3 sokkal tágabb teret teremthet a művészet számára.”
Forrás: TIME.com, cyberprmusic.com, kiemelt kép: Unsplash
Hasonló cikkek
