Zene és divat kapcsolata: a flapperektől a hippiken és a punkokon át a kevert stílusokig
A zene és a divat mindig is az önkifejezés és az adott kor lenyomatai voltak. Olyan művészeti ágak ezek, amelyek folyamatosan hatottak/hatnak egymásra; a múlt század szinte minden évtizedében tetten érhető, hogy a zene miképpen befolyásolta a divatot, és fordítva. Tekintsük át az ezekben az ikonikus évtizedekben dívó legfontosabb öltözködési stílusokat, és hogy a legnagyobb előadók, zenekarok, továbbá a rajongók mikkel írták be magukat a divat nagykönyvébe!
1920-as évek: csillogás és botrány a köbön
Ma már talán meglepően hangozhat, hogy a jazz anno igencsak rebellis műfajnak számított. Már csak azért is, mert ez volt az első olyan zenei forma, amelyet szinte kizárólag éjszakai klubokban és hangszórókból játszottak, így mindenféle rasszba tartozó egyénhez elért. A jazz zenének feminista is felhangja volt, megváltoztatva a nők viselkedésmódját és öltözködési stílusát.
Azok a nők, akik a jazz zene rajongói voltak, általában flapperként öltözködtek. Kitörve a társadalom által rájuk rótt hagyományos szerepekből, inkább a rövid, feltűnő ruhák, valamint a melltartók nélküli lenge ruházat mellett döntöttek. Ezek lehetővé tették a könnyedebb mozgást és egyfajta szabadságot adtak számukra, hogy egész éjszakán át önfeledten táncolhassanak.
1950-es évek: a teen pop mámora
Az úgynevezett „Roaring Twenties” nagy hatással volt a flapper divatra, de a legtöbb divatház figyelmen kívül hagyta a tizenéveseket, és csak a felnőttek ízlését szolgálta ki. Mindez megváltozott az 1950-es években, a televízió és a filmek megjelenésével, továbbá annak hatására, ahogy a zene egyre szélesebb körben elérhetővé vált a nyilvánosság számára.
A filmsztárok és az olyan rock and roll előadók, mint például Elvis Presley láthatóságának növekedésével új kereslet bontakozott ki: a tinédzserek olyan ruhákra vágytak, amelyek hasonlítanak kedvenc bálványaikéhoz. A teen pop térnyerése után a divattervezők és a divatcégek már nem hagyhatták figyelmen kívül a fiatalabb generáció igényeit.
1960-as évek: modern vizeken
A 1960-as évek lendületes időszakot hoztak Londonba, amikor a jazz modernebb változata kezdett fejlődni, és megszületett a „modernistákat” csoportosító mozgalom. A '60-as évek szubkultúrája a ska, az R&B és a soul zenei stílusokat is felkarolta.
A „modernisták” az 1950-es évek Beatnik-generációjának bohém életmódját tették magukévá, amit aztán sokan követni kezdtek. Végül ez a rendkívül divattudatos clubkid csoport mod/modok néven vált ismertté. A '60-as évek közepére a mod szubkultúra „beatnikbe áramoltatott modern” stílusa óriási divat lett. A modok zenéje és stílusesztétikája még ma is lendületes, fiatalos ihletforrást jelent a nagy divattervezők számára.
Ezt olvastad már? A legkülönlegesebb zenei alműfajok az elmúlt 25 évből – 1. rész
1960-as évek: a hippik is megérkeznek
Míg a londoni tinédzserek a mod mozgalomban találták meg önmagukat, Amerikában a fiatalok egészen más divatforradalmat bontakoztattak ki. Az 1960-as években sok amerikai tinédzser fiút behívtak, hogy harcoljon a vietnámi háborúban. Ezt követően a zenészek olyan dalokat kezdtek írni, amelyek tükrözték a háború- és rendszerellenes vélekedéseket.
Ebben az időszakban sok zenész és rajongó kezdett kísérletezni olyan pszichedelikus szerekkel, mint az LSD és a pejotl. Ennek eredményeként mind a zene, mind a divat kicsit kaotikussá és feltűnővé vált; virágmotívumok, különleges kiegészítők, tie-dye festés, horgolt ruhadarabok, rojtok és trapéznadrágok uralták a trendet.
1970-es évek: az első valódi zenei szubkultúra megszületése
A modokhoz hasonlóan több korai punk is előszeretettel hallgatott ska, reggae és soul zenét. Később a zenei punk szcéna sajátos rockzenéjéről vált ismertté, amely csak nyomokban tartalmazott könnyedebb ska elemeket.
A punk mozgalom gyorsan társadalmi mozgalommá fejlődött. Mivel a punk zene mélyen az egyénre, a szabadságra helyezi a hangsúlyt, sokan csatlakoztak a punk szcénához, hogy felemeljék középső ujjukat bizonyos intézményekre, politikai erőkre. Öltözködéssel kapcsolatos választásaik leginkább olyan darabokra irányultak, mint például a bőrkabátok, élénk színű hajviseletek, piercingek és bármi, ami eltér a tipikus mainstreamtől.
Általában a punkot tartják az első igazi zenei szubkultúrának, a glam rock pedig a második helyen áll.
1970-es évek: sci-fis fénynyalábok
Mivel az 1970-es években már használtak speciális effektusokat a televízióban és a filmekben, és a Csillagok háborúja volt ennek első zászlóvivője, várható volt, hogy az abban látottak a zenészekre is hatással lesznek. A '70-es évek egyike volt az első évtizedeknek, amelyek valóban kontextualizálták a sci-fit, mivel az a popkultúra fő fókuszpontjává vált.
Az olyan zenészek, mint David Bowie, Marc Bolan és az olyan bandák, mint a Kiss, a sci-fiből kezdtek ihletet meríteni, miközben fellépéseiket tudományos-fantasztikus „háttértörténetekkel” erősítették fel. Ennek eredményeként született meg a glam rock.
Ugyan sokan szerették ezt a zenét, nem tette mindenki magáévá közülük a glam rock divatmozgalmat. Mindenesetre sokak szerint a glam rock az egyik első tényleges pop szubkultúra.
Ez is érdekelhet: Régi dalok ≠ elfelejtendő dalok - promózd (újra) korábbi szerzeményeidet!
1980-as évek: sötétebb fellegek
A glam rock egyik legkiemelkedőbb spinoffja a goth zene volt. A goth zene eredetileg death rocknak indult, ami nagyjából olyan sötét és komor, mint amilyenre a nevéből adódóan gondolnánk. A death rock a szintipop, a new wave és számos más hasonló műfaj irányában fejlődött.
Ezeknek a hűvös zenei műfajoknak a többsége jó néhány egyéb szokáshoz kapcsolódott; mint például a csupa fekete viselet, a horrorfilmek szeretete, a sminkelés (sötétbordó rúzs) és az élet sötétebb oldalának élvezete. A goth divatot követők kezdetben gyakran viseltek „kísérteties” és „boszorkányszerű” elemeket, hasonlóan Tim Burton számos karakteréhez.
1990-es évek: a szorongás stílusa
A kilencvenes években a tinédzserkori szorongásból egy új hangzás született, amelyet ma grunge zeneként ismerünk. A grunge úgy alakult ki, hogy a fiatal garázszenekarok és előadók fellázadtak a kommercializált külvárosi élet ellen, és hangot adtak a világ elleni haragjuknak, akárcsak Kurt Cobain. E nézőponttal tinédzserek egész generációja rezonált.
A grunge elnagyolt, durva, nemtörődömséget árasztó megjelenése gyorsan bevonzotta azokat, akik kedvelték ezt a zenei vonulatot. Marc Jacobs divattervező hamar alkalmazni kezdte a grunge stílusjegyeit kollekcióiban.
1990-es évek: a hip-hop aranykora
Noha gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza, csak a '80-as évek végén és a '90-es évek elején kezdett el virálisan terjedni a hip-hop szubkultúra és vele a rap stílus (legalábbis mainstream körökben). A hip-hop (rap, graffiti, break, turntablism) olyan városi negyedek utcáin született, mint New York, Los Angeles vagy Detroit.
Csak idő kérdése volt, hogy a hip-hop befolyása terjedni kezd a városi területeken kívül is és Amerika-, illetve világszerte. Az emberek nem sokkal ezután elkezdték utánozni a rapperek divatját, és mire a hip-hop igazán felkapott lett volna, már egy bizonyos öltözködési stílus szinonimájává vált. A legnépszerűbb viseletek közé tartoztak a bő nadrágok, a tréningruhák, a túlméretezett sportmezek, a kalapok és egyéb sapkák, a kiegészítők és ékszerek.
Kapcsolódó tartalom: A rap rövid története + 4 dolog, amit kerülj el (kezdő) rapperként
2000-es és 2010-es évek: a rave újjáéledése
Az 1990-es években fellendült az elektronika underground világa, mivel a party helyszíneken helyet kapott az úgynevezett „Radical Audio Visual Experiences”, amelyet végül röviden rave-nek neveztek el. Ezek a bulik a békét, a szeretetet, az egységet és a tiszteletet népszerűsítették nehéz ütemekkel, forró lemezjátszó csatákkal és sajnos súlyos droghasználattal.
A korábban EDM-nek (Electronic Dance Music) nevezett zenei szcéna korai formái már az 1960-as években megjelentek és azóta is jelen vannak különböző módokon – a house, techno, drum and bass vagy dance pop, illetve egyéb (kevert) alműfajok napjainkban is erősen alakítják az elektronikus színteret.
Talán egyik elektronikus zenei csoportosulás sem volt akkora hatással a divatra a közelmúltban, mint az újrafelfedezett rave, amelynek divatját a bikinik, fényes részletek, neonszínek, UFO nadrágok és természetesen a felejthetetlen szőrös lábszárvédők fémjelzik.
Ezt se hagyd ki: Az elektronikus zene legfőbb online piactere: a Beatport és ami mögötte van
2020-as évek: műfaji sokféleség és szabadság
Ahogy a 2020-as évekbe léptünk, a divatot ismét a kortárs hip-hop esztétika, továbbá a műfaji sokféleségből adódó kevert stílusok, a határok nélküli szabadság, valamint a korábban megosztó műfaji elemek és a viseletek rekontextualizálása uralja.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre még több érdekes, inspiráló tartalomért!
Forrás: www.universityoffashion.com, kiemelt kép: Instagram (@dresshistorians)
Címkék
Zene jazz hip-hop david bowie punk zene és divat divat Elvis Presley mod teen pop Kurt CobainHasonló cikkek
